Gusto Stibranyi sa stal ako jeden z mála na svete dvojnásobným držiteľom guinnessovského rekordu, dokonca v dvoch rôznych disciplínach

GUSTO – DVOJNÁSOBNÝ GUINNESSOVSKÝ REKORDÉR, BLAHOŽELÁM
Gusto Stibranyi sa stal ako jeden z mála na svete dvojnásobným držiteľom guinnessovského rekordu, dokonca v dvoch rôznych disciplínach. Odyseu nepredstavovala len jeho spektakulárna púť Amerikami, ale aj to, aby ju vôbec ako hodnú [GWR] rekordu oficiálne uznali. Prečítajte si o tom nižšie, je to na neuverenie…
Bohužiaľ, Gustov pôvodný príspevok sa nedá nijako zdieľať (iba jeho profil/stránku). Ja som jeho článoček prosto skopíroval, fotku priloženého certifikátu som si stiahol, a dal to všetko zdieľať ako vlastný príspevok, z ktorého má Gusto akurát tak figu borovú. Preto, ak mu chcete vyjadriť svoje sympatie, môžete mu aspoň lajknúť jeho pôvodný príspevok na jeho profile – stačí trošku polistovať, dnes je ako prvý v poradí. Kliknite tu:
https://www.facebook.com/gusto.stibranyi/
A keď uňho predsa len kliknete aj na tlačidlo „zdieľať“, aspoň získa interakcie, lebo takto rozšírite do sveta profil tohto pozoruhodného človeka, nášho krajana. Reprezentoval nás i našu krajinu vo svete nanajvýš dôstojne a statočne.
————–

Tak a nakoniec sa to predsa podarilo.
Trvalo to 26 mesiacov. S GWR sme si vymenili korešpodenciu 66 krát. Na ich server som uploadoval 776 rôznych súborov o celkovej veľkosti 145 GB. Spracovaniu dát do formy ktorá im napokon vyhovovala som venoval obrovské množstvo času, energie a trpezlivosti. Ak by Guinness World Records udeľovali ich cenu aj za administratívne úsilie vynaložené na získanie rekordu, tak by som asi mal veľkú šancu ju získať.
Každý, kto ma pozná vie, že sa tak ľahko nevzdávam. Keď sa do niečoho zahryznem, tak sa toho držím a bojujem kým je čo i len malilinká nádej.
Môj problém so získaním tohto rekordu bol ten, že som na začiatku mojej cesty neohlásil GWR, že mám úmysel robiť rekord. Teda nemal som ani len tušenia, aké podmienky so získaním tohto rekordu súvisia. Ja som sa na moju cestu Amerikami na ebiku vybral, ako na pokus o dobrodružstvo. Išiel som úplne slobodný, bez záväzkov ku nejakým sponzorom, či snahu o nejaký rekord. Až výsledok mojej cesty mi vnúkol možnosť registrovať ju ako guinnessovský rekord.
Pomohlo mi to, že som celú moju cestu veľmi podrobne dokumentoval. Jeden z najväčších problémov boli GPS súbory z mojej cesty. Z aplikácie STRAVA som musel vyexportovať súbory GPX a následne tie som musel prekonvertovať na formát KML, ktorý požadoval GWR. Bolo to pracné a zložité. Môj EXCEL súbor so štatistikou sa rozrástol do gigantického rozmeru s obrovským množstvom rozličných na seba naväzujúcich dát.
Ale mám to. A stal som sa jedným z mála tých na Slovensku a aj na svete, ktorí sú držiteľmi dvoch guinnessovských rekordov. Ten prvý som získal za Veľký Traverz nad Zádielskou tiesňavou v roku 1997. https://meander.sk/velky-traverz-1997/
Poznám človeka, ktorý má dva rekordy, ale v tej istej kategórii, teda prekonal svoj predchádzajúci rekord.
Ak niekto vie o niekom, kto je držiteľom dvoch rozdielnych guinnessovských rekordov, tak prosím informujte ma. Rád by som sa s ním stretol.

So, in the end, it finally worked out.
It took 26 months. We exchanged correspondence with GWR 66 times. I uploaded 776 different files to their server, totaling 145 GB. I dedicated a tremendous amount of time, energy, and patience to processing the data into a form that eventually met their requirements. If Guinness World Records awarded a prize for the administrative effort involved in setting a record, I would probably have a good chance of winning it.
Everyone who knows me knows that I don’t give up easily. When I sink my teeth into something, I stick with it and fight as long as there is even the tiniest hope.
The problem with obtaining this record was that, at the beginning of my journey, I didn’t notify GWR of my intention to attempt a record. So I had no idea what conditions were associated with achieving such a record. I set off on my journey across the Americas on an e-bike as an adventure attempt. I went completely free, with no commitments to sponsors or any ambition to set a record. Only the outcome of my journey gave me the idea to register it as a Guinness World Record.
What helped me was that I had documented my entire trip in great detail. One of the biggest challenges was the GPS files from my journey. From the STRAVA app, I had to export GPX files and then convert them into the KML format required by GWR. It was laborious and complicated. My EXCEL spreadsheet with statistics grew to a gigantic size, containing an enormous amount of interconnected data.
But I did it. And I became one of the few people in Slovakia—and even in the world—who hold two Guinness World Records. The first one I achieved was for the Great Traverse (The superlong Tyrolienne) above the Zádielska Gorge in 1997. https://meander.sk/velky-traverz-1997/
I know someone who has two records, but in the same category, meaning they broke their previous record.
If anyone knows of someone who holds two different Guinness World Records, please let me know. I’d love to meet them.

Szóval, a végén mégiscsak sikerült.
26 hónapba telt. A Guinness World Records-szal (GWR) 66 alkalommal váltottunk levelet. 776 különböző fájlt töltöttem fel a szerverükre, összesen 145 GB terjedelemben. Hatalmas mennyiségű időt, energiát és türelmet fordítottam arra, hogy az adatokat olyan formába dolgozzam fel, amely végül megfelelt az elvárásaiknak. Ha a Guinness World Records díjat adna az adminisztratív erőfeszítésért, amit egy rekord megszerzése igényel, valószínűleg jó eséllyel nyerném el.
Mindenki, aki ismer, tudja, hogy nem adom fel könnyen. Ha beleharapok valamibe, azt nem eresztem, és harcolok, amíg csak egy parányi remény is marad.
A legnagyobb gond az volt, hogy az utazásom elején nem jeleztem a GWR felé, hogy rekordkísérletet tervezek. Így fogalmam sem volt arról, milyen feltételekhez van kötve egy ilyen rekord elismerése. Az én utam az Amerikákon át az ebike-mon egy kalandtúraként indult. Teljesen szabadon indultam el, mindenféle szponzori kötelezettség vagy rekorddöntési szándék nélkül. Csak az út végén született meg bennem az ötlet, hogy ezt Guinness-rekordként is lehetne regisztrálni.
Ami segített, az az volt, hogy az egész utamat rendkívül részletesen dokumentáltam. Az egyik legnagyobb kihívás a GPS-fájlok kezelése volt. A STRAVA alkalmazásból ki kellett exportálnom a GPX fájlokat, majd ezeket át kellett alakítanom KML formátumba, amelyet a GWR követelt. Ez fáradságos és bonyolult munka volt. A statisztikáimat tartalmazó EXCEL táblázatom óriási méretűvé nőtte ki magát, rengeteg egymással összefüggő adattal.
De megcsináltam. És így lettem egyike azon keveseknek Szlovákiában – sőt, talán az egész világon –, akik két Guinness-rekord birtokosai. Az első rekordomat 1997-ben értem el, a Szádelői-szurdok feletti „Nagy Traverz” (az extrém hosszú Tyrolienne) teljesítésével. https://meander.sk/velky-traverz-1997/
Ismerek valakit, akinek szintén van két rekordja, de ugyanabban a kategóriában – vagyis a saját korábbi rekordját döntötte meg.
Ha bárki tud olyan emberről, akinek két különböző Guinness-rekordja van, kérem, értesítsen. Nagyon szívesen találkoznék vele.“
————–
Autor trojjazyčného príspevku:
Gusto Stibrányi, 10.6.2025